Nem mindennapi történet ami Arankával megesett. Úgy írom le, ahogy ő elmesélte nekem:
Tudod betöltöttem az 50. életévemet és hajléktalan lettem Budapesten. Egész életemben az iskolák elvégzése után mindig dolgoztam, soha nem voltam munkanélküli.Szabad voltam az italtól és nem is dohányoztam. Akartam vállalkozni, mert már nagyon meguntam, hogy mindig filléres gondjaim voltak és egyik hónapról a másikra éltünk. Lehetőségem volt Budapest perifériáján egy trafikot megvenni és lángos sütő és pékáru üzlet lett belőle a Köjál engedélye alapján. Saját pénzem nem lévén Banktól és több magánszemélytől vettem fel kölcsönt, kemény kamatra. Úgy láttam a lángos sütő emberek mindegyik milliomos - gondoltam - én is "megfogtam az isten lábát" és egy év alatt komoly pénzem lesz. Visszafizetem a tartozást és utána élek ,mint Marci Hevesen!
Nem vettem figyelembe igazán szegény környéken vagyok, noha iskola mellett, de a gyerekek szívesen is vettek volna tőlem sok mindent, de a szüleiknek nem volt ilyenekre pénzük! Ácsingozva néztek befelé az üzletbe - de jó lenne venni belőle - én meg szomorúan kifelé rájuk, hogy miért nem jöttök be már vásárolni?
Mikor letelt az egy év az adósság vissza fizetésének ideje, ördögi mókuskerékbe kezdtem, újabb adósság felvétel azért, hogy a régit vissza tudjam fizetni. Újabb üzlet nyitása újabb adóssággal. A sok kamatos kamatot nem bírtam 3 év után összecsapott felettem az adósság hullám és csak úgy szabadulhattam a szlamasztikából, hogy az egyetlen értékemet a öröklakásomat és minden butoromat el kellett adjak.
Akkor özvegy voltam és a fiam már megnősült, külön albérletben éltek a feleségével. Elmehettem volna a képesítésemmel dolgozni, el is mentem de 100 ezer nettót adtak és akkor egy garzon lakás bérlése kb. 60 ezer Ft-ba került volna. 40 ezerből nem tudok megélni és mi lesz velem 50 éves elmúltam ? Ha már öregebb leszek, nyugdíjas még kevesebb pénzből nem tudok lakást bérelni? Hogyan éljek meg? Nincs öregségemre, fedél a fejem felett, nincs rá pénzem, hogy lakást béreljek? Mehetek a Keletibe a többi hajléktalan mellé a koszós szemétből kihalászott paplanok közzé? Elborzadtam, elsirattam magamat, minek is akartam több pénzt, minek is vállalkoztam más pénzéből? Így most még rosszabb állapotban voltam mint amikor elkezdtem vállalkozni. Akkor is mindig kevés pénzem volt, de legalább volt saját lakásom!
Vettem az Express újságot hátha valami ötletet, munkalehetőséget még találok benne. Egyszer olvasom , hogy London mellett egy családi házba magyar család 4 gyermekkel, házvezető mindenest keres. Jelentkeztem régebben 6 évig magánóvodában dolgoztam ezért a gyermekek terén nagy tapasztalatom volt. A barátnőim - testvérem nincs - mind azt mondták bolond vagyok 51 évesen ennyi munkát én már nem bírok! A munkám reggel 7-től este 7-ig tartott. 6 szobás házat takarítani, mindennap főzni 7 személyre, gyermekekért iskolába menni, meg ebédeltetni őket. Mindenkire, mosni, vasalni, kisebb kertet is rendben tartani. Vasárnapom szabad volt. A házban oldalt volt egy pince lejáró és ott volt az én kis szobám és mellette egy külön fürdőszoba. Este 7-től és hétvégén azt csináltam amit akarok, amire az erőmből futotta. Nem tudtam angolul!
Miután csak azt vállalták, hogy feketén bejelentés nélkül mehetek ki hozzájuk, ők nem fizetnek utánam semmit sem, így betegbiztositásom sem volt. De kiszámoltam, hogy az akkori árak mellett, ha 5 évig bírnám náluk és nem lennék beteg!! annyi pénzt tudnék félre rakni, hogy 5 év után én itthon egy lakótelepi kis garzont tudnék venni és akkor idős koromra lenne saját fedél a fejem fölött. Ez volt akkor az álmom egy garzon lakótelepi öröklakás. Mivel nagyon sürgős volt nekik, nem volt náluk már senki, így a karácsonyi ünnepek alatt már útnak indultam a nagy bizonytalan semmibe......Sose felejtem el, hogy a vonatból a könnyeim között láttam a fiam, menyem és a gyermekkori barátnőm aggódó, féltő tekintetét! Mi lesz veled 51 éves vagy.....?
Kalandos utazás során végre megérkeztem Londonba és nagy nehezen - mivel hóvihar volt - találtam csak meg a megfelelő szerelvényt ami az elővárosba vitt, mert a rossz idő miatt nem a menetrendnek megfelelően indították őket.
A megbeszélések értelmében este 19 órakor érkeztem volna Watford-ba. Úgy lett megbeszélve ők várnak a pályaudvaron és kocsival elém jönnek.De a borzalmas idő miatt csak később indították a vonatot és pontosan 5 perccel éjfél előtt szálltam le a kihalt pályaudvaron. Minden holmim, értékem nálam volt és a sok csomaggal csak álltam a peronon. Sehol senki egy lélek sem. Watford. Nem tudok angolul, kevés pénzem van és csak egy papírra felírt címmel rendelkezem. Még egy taxit sem láttam sehol sem. Valahol a távolban harangoztak éjjel 12 óra van.
Várok......veszteni valóm nincs, már mindenemet, mindent elvesztettem.........
/Folytatás következik!/
